Esszék

Amint intézte mindegyik a maga ügyét, egyszer csak szembe találkoznak a sűrűben. A rókának menten feltűnt az a néhány hatalmas batyu, amit a vidra cipelt magával.

A fehérre meszelt falon sétált a szúnyog. Egy rózsaszín vonal fele tartott, amely mintegy
jelképesen kettészelte a tágas termet. Mindenki látta.
Az összes tisztes, szavahihető öregúr, akik szemközt ültek öltönyben a boltíves záródású
fallal. Politikát osztottak, vezetőségváltásról folytattak élénk vitákat.

Nagy panaszolkodás közben volt a házi egér, mindenfelé híresztelte, hogy mennyire nehéz neki az élet. Hogy neki parancsolnak, hogy kicsi az egérlyuk, hogy elzárják újabban az élelmet fémládákba és üvegekbe, nagy a zaj, és hangosan tombol a zene a lakásban, hogy nem mindig fűtenek be, mert néha elutaznak a háziak, hogy egyfolytában kell félni, mert a kandúr mindig leselkedik.

Így megy ez évről évre. Időnként úgy fordul a szerencse kereke, hogy a régóta áhított hajpánt megjelenik, és sajnálatos módon rövidesen el is tűnik, elvész egy behatárolhatatlan következő alkalomig.

Már szinte a végénél tartott, még három-négy pohárnyi maradhatott, nem akarta ott hagyni az edény alján. A pohár megtelt. Hősünk egy pillanatra elfordult, hogy letegye a nagy edényt. Ez a pillanat pedig végzetesnek bizonyult.

A szülő magából ad, és saját fáradozása árán neveli gyerekét. Táplálékot szerez s
biztonságot nyújt számára. Minden tehetségével azon van, hogy abból valamit átadjon,
tovább örökítsen gyereke felé.
A szülő, aki két szelet megmaradt kenyérből mindkettőt a gyereknek adja, aki a tányért
színültig tölti neki, magának pedig száraz kenyérhéjat vesz elő.

Az örömmámorból a kötélhúzáson át a szenvtelenségig majd a kirekesztettségi állapotig
nem is olyan nehéz eljutni.
Előfordulhat, hogy éveken át szőjük és dédelgetjük álmainkat egy távoli idegenben.
Kitartóan remélgetjük, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor hazaköltözhetünk. Amikor
ismét magunk urai leszünk és a bölcső kíméletességét, figyelmességét megerősődve
újraépítjük magunknak meg környezetünknek.

Kedvenc ingjét viselte. Rozsdavörös, kockás ing volt, két elülső zsebbel. Nagyon
szerette ezt az inget. Csak különleges napokon viselte. Akárcsak a fehér farmernadrágját.
Újdivatú, finom anyagból való. Kissé trapézos. A Mall-ban vette, amikor megkapta első
fizetését az új munkahelyen. Sofőrnek alkalmazták, mint értékesítési ügynököt egy országos
sörgyártó vállalatnál. A vérében volt az utazás, és ettől egészen megváltozott.