Leszállt Belzebúb Nyárádvilágra,
Csíkországi tett volt inspirálta,
Ahol is Durumó volt kirendelve,
S Szent Habakuk őrangyal vezényelte,
Még azon rögvest, amikor is előtte
Fura körülmények közt elhunyt elődje.
S nem ám akárhogy került Belzebúb se,
Sokan imádkozának Teremtő Szentlélekhez.
Mert aztán hogyan is néz ki emigyen,
Hogy mindenütt alvilág felfedezende,
Épp Nyárád vidék lenne kivétel éppen?
Meg is jelent aztán, meg épen,
Ákosfalva határában, aképpen,
Ahogy születe, anyaszült meztelen,
Csak sötét szőrzete s szarva védte,
Farkincája hátul díszítette szépen.
S amint a faluba béazon lépdel,
Szabó Ferenc uram megy szembe véle.
Épp elhalada oldalvást az útszélen,
Aztán igen feltűnt a szerzet kinézete.
Szó nélkül nem bírván még ott rákérde,
Mondja mán idévalósi lenne-e,
Avagy inkább messzi földről érkezett?
Szorult a kapca Belzebúb fejében,
Kivágja magát vagy lebukik keservesen.
Én biz becsületes földi kérem,
A lelkem főleg patyolat fehérben,
Csak biz nem látszik ködös időben,
Bátya maga nem a valót látja belőlem.
Hitte is, nem is a jóember felőle,
Aztán odébállt, hívta szeretője.
Így esett, hogy megúszta elsőre,
Még nem tudni, mi lesz következőre.
(2010.jan.24)
Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban című novellájának ötlete nyomán
image – nightcafe aak automated ai creation https://creator.nightcafe.studio/creation/OtUnG0DTZMUTXByHckt7